Dudás Győző 1971-ben született Budapesten. Azt mondja magáról, hogy „rajzoló”, már egészen kissrác kora óta. Miután az iskolapadban megtanult írni is, azóta tulajdonképpen mást nem is tesz, mint ír és rajzol. Nappalai jelentős részében mindenféle webes és nyomtatott anyagokat tervez-rajzol, éjszakánként mindenféle történeteket ír és rajzol. Ez utóbbi kombinációt pedig igyekszik egymásra építeni, és összegyúrásuk módjait keresni, megismerni. Róla és ezekről a különleges és könnyen beazonosítható alkotásokról szól a mai magyART-os bejegyzés.

Bár túlnyomó részt a fotói szerepeltek a jelentkezésében, Gál Bettina az egyetemen jelenleg is grafika szakra jár. A rajzolás az, ami gyerekkora óta elkíséri, a fényképezés mintegy hobbiként, soha véget nem érő szenvedélyként szerepel az életében, amivel csak autodidakta módon foglalkozik. Ügyes grafikus, ez elvitathatatlan, engem valamiért mégis jobban megragadtak a fotói, és valahogy azt érzem, az igazi szerelem valójában inkább a fényképezőgép és a vele pillanatok alatt kifejezhető hétköznapi csodák.

Bogdán Viki grafikus, illusztrátor 1979-ben született Budapesten. Az egyetemi évek alatt Németországban, Horvátországban és 2005-ben Erasmus ösztöndíjjal Franciaországban tanult, végül 2006-ban diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. A kétgyerekes családanya, feleség, alkotóművész könyveknek, kiadványoknak készít illusztrációkat és grafikákat, azon kívül játékok és dísztárgyak is gyakran kerülnek ki a kezei alól. A mai magyART-ban az ő varázslatos világában engedünk betekintést.

Diószegi Csillának állítólag még nem volt alkalma nagy nyilvánosság előtt megmutatni a munkáit, mi pedig úgy gondoltuk a portfóliójának átnézése után, hogy mindenképpen biztosítunk egy megjelenést itt a Manzárdon. Nem csak azért, mert különböző technikákban és stílusirányzatokban gazdag az a bizonyos portfólió, de azért is, mert hihetetlenül változatos hangulatot árasztanak magukból a munkái. Hol felemelő és vidám, hol mélységes és elgondolkodtató.

A magyART-ban ma bemutatásra kerülő csapat bemutatkozó levele annyira önkifejezően lényegretörő és bejövős, hogy közkinccsé téve szó szerint idézzük! ;)

"olaola,  szoktam olvasni a blogotok és gondoltam, meg budapestavantgarde Petyka is ajánlotta, hogy írjak nektek, tehát most hogy elkészült a film a falfestésünkről megkérdezlek feltennétek-e? Pesten a Kisfaludy utcában festettünk Orosz Ricsivel két jó nagy falat [minket együtt hívnak úgy hogy merge invisible]

...merthogy nyilván jó lenne, ha minél többen tudnának róla és arra kanyarodnának cangával, hmmm?

Még annyit, hogy a LUDWGINZERT keretében készült el az egész, meg hogy egy hétig festettük, a méreteit nem tom pontosan, de baszott nagy [LOL - szerk.], egy L alakú ház hűlt helyére került, a magassága kb 11 méter, merthogy 9 méteres volt az állvány és még onnan kellett pipiskedni!

kösz és csá! ipek "

Szebenyi Dávidot igen korán magába szippantotta a művészet. Még csak 6 éves volt, amikor már MS Paint-ben próbálgatta a képességeit, de már akkor látható volt, hogy nem csak egy egyszerű unaloműző foglalatosságról van szó, hanem akár egy hosszú távú szerelem kezdeti lépéseit szemlélik a családtagok.

Komoly kihívás egy olyan művészt bemutatni, aki önmagát - alles zusammen - két felhabosított tőmondattal bírja lerendezni? AZ, sőt nagyon AZ! És ha most gonosz kismalac lennék, akkor: xFu§%”””?C@K! De mégsem! Igazságtalan lenne, meg egyáltalán milyen jogcímen is? Bár jóindulatból tanácsolnám: egy szelfpíár tréninget lehet, fontolóra kellene venni. Ha azonban tévednék, és ez egy jól felépített stratégia része, akkor az van, hogy én kérek ismét elnézést és máris keresem a megfelelő sulit...

Hiába kérdeztünk, Pravda Viktória nem sokat árult el magáról a bemutatkozásában. Ő egy titokzatos lány, akiről annyit tudtunk csak meg, hogy az egész művészesdi úgy kezdődött nála, hogy eleinte a kedvenc dalszövegeihez, verseihez készített illusztrációkat, fotómanipulációkat, aztán ez később odáig fajult, hogy most zenekaroknak csinál bookleteket, logókat. Ez valóban elég kevés információ, de ahogy ő írta, a képei majd beszélnek helyette. És valóban így van. Sokat elárulnak Vikiről a szürreális, könnyednek semmiképpen sem nevezhető, viszont ügyes és hatásos alkotások.

László Zsuzsi a Paintwall nevű, mára nyolc művészből álló alkotócsoportot 2011 elején kezdte összehozni. Az alkalmazott grafikusként dolgozó tehetség és az általa létrehozott designteam elsősorban egyedi enteriőrtervezéseket vállal, de például számos egyéb munka is szerepel a repertoárban, mint például poháralátétek, hűtőmágnesek, falmatricák és mindenféle ajándéktárgyak. A lényeg, hogy egészen újszerű szolgáltatást kínálnak: életre keltik a teret, vagyis életünk legfontosabb kiegészítőinek, személyes és közületi tereinknek kívánnak személyiséget adni. A mai magyART róluk szól, mert fiatalos lendületű, egyedi meglátásról és profi megvalósításról árulkodó alkotásaik a lakásöltöztetést művészi szintre emelik.

Carl Jung szerint az introverzió – extroverzió polaritás olyan tipológiai dimenzió, amely tükrözi alapvető személyiségjegyeinket, magatartásunkat és beállítottságunkat. A két típus közötti alapvető differencia: míg az introvertált személyiségre egyfajta befelé fordulás, addig az extrovertált típusra ennek épp az ellenkezője, vagyis a kifelé fordulás a jellemző. Az introvertált embert a belső élményeik foglalkoztatják. Az extrovertált ember a valóság tárgyaira alapoz, aszerint tájékozódik.