Kovács Aporral, a tehetséges és fiatal dizájnerrel egy évvel ezelőtt már készítettem egy interjút, de pályája azóta újabb érdekes momentumokkal bővült, így az akkori interjút új információkkal kibővítve olvashatjátok most.
Kovács Aporral, a tehetséges és fiatal dizájnerrel egy évvel ezelőtt már készítettem egy interjút, de pályája azóta újabb érdekes momentumokkal bővült, így az akkori interjút új információkkal kibővítve olvashatjátok most.
Érdekes kérdéseket feszeget a veszprémi Pannon Várszínház produkciójában a Hangvillában április 18-án szombat 19 órakor bemutatásra kerülő Starfactory című musical. A budapesti Thália Színházban korábban már nagy sikerrel bemutatott musical a tehetségkutatók kulisszái mögé engedi betekinteni a nézőket.
Hogyan lehet valaki egyszerre táncos és koreográfus, illetve nő, feleség és három gyermek édesanyja? A kérdés igazából költői, hiszen, bár 21 éve élek együtt vele, még mindig nem jöttem rá arra, hogy honnan van mindenre energiája és végtelen türelme. A feleségemről, Farkasné Gál Andreáról szól ez a kis bejegyzés.
Kerékgyártó András 1987-ben született Budapesten. 2011 júniusában a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem bútortervező szakán mesterdiplomát szerzett, diplomamunkája, egy úgynevezett „rakásolható” kísérleti székcsalád pedig különdíjat kapott a 2011-es Magyar Formatervezési Díjon. Ezután két évre egy olyan városba költözött továbbtanulni, ahol a bútortervezésnek és úgy általában a designnak mélyreható kultúrája van.
Mátyássy Jónás reklám-, divat-és portréfotós pályafutását nagyban befolyásolta, hogy művész szülők gyerekeként nevelkedett, édesanyja Kacsoh Cecília hímzőművész, édesapja Mátyássy László szobrászművész. Természetesen a sikerhez tehetség is kell, de Jónás ebben is bővelkedik.
Gyarmati Zsolt művészete egy sajátos, egyéni, ugyanakkor jól és tudatosan felépített univerzum. Az alkotás folyamatától, sőt annak kiváltó okától kezdve egészen a menedzselésig. Impulzív, de irányítottan ösztönös. Mint egy pszichoterápia.
Keserédes cukiságok, ezzel a két szóval tudnám jellemezni Klement Csaba animációs gifjeinek tartalmát. 2012-ben végzett a MOME animációs szakán, és életének mozzanatait rajzolta meg rövid kis történetekben – vagy ha úgy tetszik –, történet füzérekben, és rakta fel saját tumblr oldalára. Sikertörténetről beszélünk, hisz mára, 2015-re a gif-művészek neves tagjaként tartják számon, mondhatjuk most már világszerte.
Idén már harmadik alkalommal, áprilistól júniusig tartó a könnyűzenei pályázatot hirdet a HangKépző. A cél az, hogy zenetanulásra ösztönözzék a fiatalokat, útmutatást adjanak nekik, tapasztalatot szerezhessenek, hogy minél nagyobb tudással lépjenek a színpadra. A pályázat nyertese stúdióban veheti majd fel saját dalát!
Habár Pubberoner nagyon szeret plakátot ragasztani az utcán, vagy épp valamelyik budapesti épület tetejéről fölénk lógatni a lábát, a szárnyait bontogató fiatal képzőművész és lelkes street art aktivista mögött egy komoly, céltudatos embert ismerhetünk meg, aki alkotótársaival közösen festett már a Lengyel Intézet mellett működő Platán Galériában, a 2014-es Sziget Fesztiválon, gimnáziumban és kávézóban, és szervezett jótékonysági street art fesztivált is hátrányos helyzetű gyerekeknek. Jelenleg pedig épp egyetemre készül. Vele beszélgettem.
G. Dénes György (Zsüti) Kossuth-díjas szerző idén lenne 100 éves. A fiatalabb generációknak nem biztos, hogy sokat mond ez a név, de ha azt is elárulom, hogy olyan híres dalok szövegeit köszönhetjük neki, mint például a „Megáll az idő”, „Ahogy lesz, úgy lesz”, „Járom az utam”, „Ezt a nagy szerelmet” vagy többek között például a „Hegedűs a háztetőn” című musical népszerű betétdalainak szövege, akkor valószínűleg könnyebben beazonosítható lesz számukra, hogy kiről is van szó valójában.