Juhász Ádám designer 2009-ben diplomázott a MOME formatervező tanszékén, az elmúlt évek alatt pedig kialakította és felvirágoztatta a kreatív, karakteres, egyedi formavilággal megfűszerezett lámpakollekcióját, Adamlamp néven.
Juhász Ádám designer 2009-ben diplomázott a MOME formatervező tanszékén, az elmúlt évek alatt pedig kialakította és felvirágoztatta a kreatív, karakteres, egyedi formavilággal megfűszerezett lámpakollekcióját, Adamlamp néven.
Szabó Dávid formatervező moduláris elemekből összeálló, tetszés szerint alakítható, különleges formavilágú Lepke fantázianevű dohányzóasztalát először a tavasszal megrendezett Otthon Design kiállításon lehetett megcsodálni élőben. Sokakhoz hasonlóan sajnos lemaradtunk erről az élményről, viszont cserébe most sok fotót hoztunk nektek a jópofa és elegáns bútordarabról.
Botos Balázs designer 2012-ben végezett Sopronban az alkalmazott művészeti intézet formatervező szakán. Sokféle anyaggal sikerült megismerkednie a tanulóévek alatt, de ami a legjobban a szívéhez nőtt az a porcelán, köszönhető ez az egyetem és a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kapcsolatának.
Nagyapáti Zoltán designer a várandós anyukák számára találta ki és valósította meg egyedi ülőalkalmatosságát. A természetesen bárki számára kényelmes használatot biztosító Yuno nevű szék ráadásul az elegáns, geometrikus formavilágnak köszönhetően bármilyen helyiség ékköve lehet.
Van az úgy, hogy nem kell az extra, a nagyon különleges, a legjobb és a legszebb, mert az egyszerű, és a maga egyszerűségében tökéletes esik a legjobban. Így történt akkor is, amikor átnéztem Vas Gergely fotográfus porfólióját.
Fogarasi Demeter designer ülőalkalmatossága, a „Poetic furniture – dermedt textil” fantázianevű koncepciója egy gyönyörűen rendbe rakott enteriőrben üt igazán nagyot, hiszen sohasem rendezhető, örökkévalóságba zárd textilgyűrődései csak itt érvényesülhetnek igazán, itt képesek teljes mértékben magukra vonni a figyelmet. Bár rendmániás vagyok, ez a bútor „KELL!”-kategóriás lett az első pillanatban.
A 9to5 workshop története egy összecsukható bringa építésével kezdődött. Belső Péternek ráadásul olyan biciklire volt szüksége, amin nem piszkolódik össze a ruhája munkába tekerés közben, így elhatározta, hogy készít magának egyet. A szerelés közben „kimaradó” alkatrészek azonban egy még jobb ötletet adtak neki. Nem akarta kidobni őket, így az újrahasznosítás mellett döntött. Különleges lámpákat készít belőlük.
A Tatz az a hazai márka, amiről az indulása óta szeretnénk írni blogposztot, de eddig a pillanatig még csak a Facebookon, a #nekemisfáj projekt kapcsán adtunk hírt. Most viszont, legújabb kollekciójukkal együtt eljött a tökéletes időpont, hogy a Hoffmann Petra és Szendrey Gabi által 2014-ben kitalált és gyönyörűen felvirágoztatott, minden bizonnyal már sokatok számára ismert ideiglenes tetoválásokról írjunk egy bejegyzést.
A Stringbike-kal kapcsolatban is beigazolódott az az állítás, hogy egy innováció lényegét akkor értjük meg igazán, ha kézzelfogható tapasztalatot szerzünk az adott dologról. Ilyenkor érezzük-és éljük át, hogy egy újítás miért is olyan cool, mint ahogy a leírások, elmondások, csillivilli promóképek sejtetik.