Amikor a tavalyi interjú készítése közben kiderült számunkra, hogy az általunk is körberajongott Rozi Sunglasses két tervezője, Kis Arnold és Németh Paula a napszemüvegek mellett optikai keretek készítését is tervezi a jövőben, egyből felcsillant a szemünk. Nagyjából egy év után, pár hete landolt a levelük a mailboxban, amelyben arról tájékoztattak, hogy a tervből valóság lett és megszületett a Ludvig Frames.

Rabóczky Judit Rita szobrászművész élete az újrahasznosított vasdarabok, acéllemezek, vezetékek, huzalok, kábelek körül mozog, fantáziavilágát ezek segítségével jeleníti meg, szerencsére egyre nagyobb sikerrel. Az 1979-ben Egerben született, számtalan egyéni és csoportos kiállítással, jó néhány díjjal és elismeréssel rendelkező művész sokszínű portfóliójából én most a kábel-és drótfigurákról hoztam néhány képet, de hát tudjátok, rajongom az ilyen alkotásokért.

Tavaly nyáron lettünk figyelmesek a két lelkes magyar designer, Kis Arnold és Németh Paula által tervezett fakeretes napszemüvegekre. A Rozi Sunglasses fantázianévre keresztelt gyönyörűségeket az elmúlt évben tovább fejlesztették, szépítgették, tökéletesítették, hogy idén tavasszal egy még tutibb, még letisztultabb és részleteiben még kidolgozottabb kollekcióval fogadhassák a régi és az új érdeklődőket. Megmutatjuk nektek őket.

Vannak esetek, amikor még a legedzettebb WIN-felhasználó is értetlenül bámulja a képernyőt, majd az esetek döntő többségében feltett kézzel, kínjában röhögve indítja újra a gépet, például az ilyen üzik: „Windows új hardvert talált: Alaplap”... „Az ön utasítása ellen a windows tiltakozik”... „A rendszerleíró adatbázis hiányos. Bütyköltél vele te piszok?”... Bill Gates anyja megint terhes [OK] [Megszakít]… A telepítő varázsló, a telepítő varázslójának telepítő varázslóját telepíti! Vagy a gyöngyszemekgyöngye „Rossz az egered? Kattints ide!” láttán...

Ahány ember, annyiféle rajongás létezik, az igazi szenvedély pedig nem ismer határokat! Kerényi Zoltán egy dologban nem különbözik tőlünk. Ahogy egyszerű földi halandóként mi szinte mindannyian, úgy ő is izgalommal vegyes nosztalgiával turkál megsárgult régi fotók között. A különbség a „megszállottság” mértékében kimutatható, ami Kerényi Zoltán esetében szemmel láthatóan, örvendetesen „súlyosabb” szinteken stabilizálódott.

Emlékeztek még a Think Invisible című ötletre, mikor egy képrejtvényből, meg max. két betűből kellet kitalálni egy popkulturális kép tartalmát? Olyanokat, melyekbe naponta belebotlunk, úton-útfélen? Közel másfél éve írtunk Szulyovszky Márk rafinált ötletéről, a napokban aztán érkezett tőle egy újabb levél, amiből kiderült, Márk nagyon nem állt le, sőt, ezt ő tényleg komolyan gondolja... :)

A sztori két évvel ezelőtt kezdődött, mikor Szikszai Gusztáv feltaláló a CGSociety.Org által kiírt egyik „Moving Innovation” fedőnevű pályázatára jelentkezett. A feladat eredetileg a következő volt: egy olyan ma még nem létező, kereskedelmi forgalomban nem kapható tárgy illusztrálása, melyből 10 éven belül a hétköznapokban, akár mindenki által is használható termék lehet. Miután Gusztáv korábban is nagy rajongója volt a különleges, egyedi óráknak, ám a csuklóján soha nem szerette azokat hordani, így a kérdést: „Miért ne lehetne ez az időmérő szerkezet az ujjon”, hamarosan követte az frappáns ötlet, a RingClock...

A TENT London Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület (FISE) által létrehozott Shapes of Hungary című standján több más remek tárgy, köztük a blogon korábban bemutatott, Farkas Anna és Batisz Miklós által tervezett Starry Light by Anagraphic csodalámpák mellett a Kiss-Gál Gergely építész tervezőművész vezette Plié by Atelier kísérleti műhely és az új bútorgyártási technológiával készült, négy darabból álló Plié bútorkollekció is debütál 2013. szeptember 19-én, azaz pont ma. A 2012-ben alapított műhelyben közel két éve zajló fejlesztés eredményeként született meg a hagyományos csomópontoktól mentes bútor ötlete, és számtalan anyagkísérlet végeredményeként az új gyártási technológia.

Persze csak a stílusában horrorisztikus, merthogy Alexandra és Krisztián úgy döntöttek, hogy nem hagyományos eljegyzési fotókat szeretnének magukról. Mind a ketten nagy horrorrajongók, és elfogadva a fotós, Bodnár László tanácsát, végül „A texasi láncfűrészes” című film hangulatában készíttették el a képeket. Láss csodát, a Manzárdon korábban bemutatott zombis változathoz hasonlóan igen hamar a különböző blogok, oldalak címlapjára kerültek velük, köztük a Daily Mail, a Huffington Post vagy éppen a Peta Pixel is beszámolt már róluk.

Rácsodálkozva kreativitására, Horváth Anna formatervező iparművészről és az ő Annaságairól tavaly tavasszal már egyszer beszámoltunk a magyART keretein belül. Amiért újra írnunk kell róla a nyári szünet után újrainduló magyART-ban, mert Mica Angela Hendricks és 4 éves lánya közös művészeti projektjéről bemutatott nagy sikerű hétfői posztunkhoz kaptunk tőle egy kommentet, miszerint ő is együttműködik ám a gyerekeivel, sőt, jóformán teljesen ugyanazt művelik, mint Hendricksék, csak saját stílusban.