Három fiatal designer hölgy és egy „újrahasznosított” ókori ötlet. Jó Virginia, Kocsis Lujza és Varga Gyöngyvér tervezők állnak a „Tiszta vizet a pohárba” projekt mögött, ami 2013-ban indult útjára. A koncepció lényege alapvetően a szociálisan rászorulók részére teszi lehetővé a tiszta vízhez való hozzájutást.
Problémafelvetésük a globálisan egyre drasztikusabbá váló ivóvíz hiány és az alternatív energiák kihasználatlanságában rejlik. Ötletük nem új keletű, hiszen a vízszűrés mechanikája és anyaghasználata már az ókorban is fellelhető volt, manapság pedig a fejlődő országokban egyre elterjedtebb formában használnak különböző, hasonló alapelven működő szűrőberendezéseket, tisztítókat.
A lányok koncepcióját azonban alapvetően három elem határozza meg; az olcsó előállíthatóság, a tökéletes funkció aktivizálása és azok a formai megoldások, melyek a minimális esztétikumnak is megfelelnek.
Olcsó és könnyen beszerezhető anyagként a már az ókorban is használt agyaghoz nyúltak a lányok. Alacsony hőmérsékleten égetett kávézaccal(!) kevert agyag. Az égetett agyag szerkezete porózus, így az átereszti a vizet, megszűrve a legapróbb fizikai szennyeződésektől azt. A többszöri anyagkísérletek során kiderült, hogy ha ezüstkolloiddal kezelik a felületet a biológiai szűrés is lehetővé válik, így a kórokozók 99%-a „fennakad a rostán”.
Fontos szempont volt a funkcionalitás kiaknázása és alátámasztva az olcsó hozzáférhetőséget egy csappal ellátott kerti műanyag edénnyel egészült ki az alapforma. Méretekben és formai variációkban sincs hiány, úgy tűnik a tervezők figyelmét semmi nem kerülte el, így született meg a kisebb méretű „konyhai” szűrőberendezés, illetve a nagyobb, kültéri méret. A forma tervezése során pedig törekedtek az egyszerű, természetes, puritán megoldásokra.
Egyik ötlet következett a másikból, hiszen ott ahol az alapvető vízellátás problémába ütközik, valószínű, hogy az áramellátás sem a mindennapi kényelem része. Ha már régi ötleteket elevenítettek fel, a fókuszpontjukba került az élelem hűtése is. Megszületett tehát dédanyáink által is alkalmazott hűtő berendezés újragondolt kivitelben. Ez ugyancsak az égetett agyag nedvszívó tulajdonságán és egy egyszerű fizikai törvényen alapul; a víz párolgása hőelvonással jár. A két eltérő méretű edény közé nedves homok került, ami a külső hőmérséklet hatására hőt von el, ezzel pedig a belső „tároló” forma lehűl, hűvösen tartva így az élelmiszert. A párolgást és a hűtés mértékét nagyban befolyásolja a külső hőmérséklet, a páratartalom, de még a széljárás is.
A „Tiszta vizet a pohárba” projekt egyelőre mellékvágányon van, hiszen Kormányrendeletben előírt szigorú szabályai vannak az ivóvíz „előállításának”, a vízkezelő technológiáknak pedig ugyancsak szigorú szabályoknak kell megfelelni. A bevizsgálás költsége nagyon magas, azonban a lányok koncepciója mindenképpen figyelemre méltó. Mi minden esetre szurkolunk, hogy minél előbb létrejöhessen a hivatalosan használható verzió.
Fotók: Boldog Anita, Oravecz István
